Testvértelepülésünk Csíkszentgyörgy
A községközpontunkat, Csíkszentgyörgy falut legelőször az 1332. évi pápai tizedjegyzék Sancto Georgio, azaz Szent György néven említi, de a község területéről előkerült már újkőkori, ókori és középkori lelet is, amely utóbbi közül kiemelendő a 11-12. századi, Kotormányban megtalált kijevi ereklyetartó mellkereszt.
Történelmi szempontból jelentős tény, hogy a csíkmenasági, és valószínűsíthetően a csíkszentgyörgyi római katolikus vártemplom alatt is Árpád-kori templomromok találhatóak. A csíkszentgyörgyi templom 14. századi biztos múlttal rendelkezik, míg a csíkmenasági templomról először a 16. századból tudósítanak, amely korból maradt ránk az 1543-as szárnyasoltár, ami napjainkban a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg. A helyiek büszkesége, hogy a község 2 erődített templommal és 14 kápolnával rendelkezik, ezért ismerős az a mondás, hogy:
Hegyen-völgyön kápolna, minden héten egy búcsúcska.
Kiemelendő, hogy a községközpont, Csíkszentgyörgy volt a 17-19. század folyamán Alcsík vallási központja, melyhez hozzájárult, hogy 1784-ben heti vásártartási jogot is kapott az osztrák császártól, amely Csíkszék gazdaságilag egyik fontos szereplőjévé tette. Az 1697-es évből származnak olyan egyházi anyakönyvek, melyek oly családneveket is tartalmaznak, amelyek a mai napig fennmaradtak a község falvaiban.
Fontos megemlíteni, hogy az évszázadok folyamán a keleti völgyekből érkező tatárbetörések (1661-ben és 1694-ben), császári dúlás (1704-1710 között), pestisjárvány (1717-1719) és kommunista kollektivizálás (1949-1962) is sújtotta a községet, melyek során a lakosság mindig őrt állt katolikus hite és székely gyökerei mellett. Erre tesz bizonyságot, hogy a csíkszentgyörgyi származású Illyés András erdélyi püspök az erdélyi protestánsok üldözésétől elmenekülve 1703 és 1704 között Csíkszentgyörgyről igazgatta az erdélyi egyházmegyét.
A községből 3 római katolikus püspök, számos háborús vezér és hős, számtalan közéleti személyiség és művészpályát befutó egyéniség származott, akik közül kiemelendő Illyés András erdélyi püspök, Gál Sándor honvédezredes, Márton Ferenc festőművész, Adorján Imre országgyűlési képviselő és Madár Imre forradalmár, a márciusi ifjak egyike.
Forrás: csikszentgyorgy.ro